Szappankészítés otthon: veszélyek és praktikák

Ha szappankészítést fontolgatsz, érdemes előtte széleskörűen tájékozódni a neten. Sokféle helyen biztatják az embereket arra, hogy a házilag készített szappan remek ajándék, és készíts te is otthon szappant, nem baj, ha még nem csináltál. Ezzel szemben én megfontoltabb nézőponton vagyok.

A szappankészítés veszélyes oldala

A szappankészítés menete az, hogy olajokat és/vagy zsírokat keverünk össze megfelelő körülmények között nátrium-hidroxiddal. A nátrium-hidroxid, más néven nátronlúg, egy nagyon veszélyes, mérgező, agresszív anyag. Bőrre kerülve égési sérüléseket tud okozni. Ha vizes oldata véletlenül szembe fröccsen, súlyos szemsérülést is okozhat.

Ezért a szappankészítés során mindig szükség van védőöltözetre, amivel a ruhánkat, szemünket és a bőrünket védjük: kesztyű, kötény, védőszemüveg.
– A másik fontos dolog a lúggal kapcsolatban, hogy ha vízben vagy más folyadékban oldjuk, akkor igen erősen melegszik. Ezért mindig hűtés közben oldjuk a lúgot. A nátrium-hidroxidot és a vizet tartalmazó edényt kívülről vízbe állítjuk, ezáltal hűtjük, ha pedig a hűtővíz felmelegedett, akkor kicseréljük hideg vízre.
– A lúgoldással kapcsolatban van még egy fontos szempont: ez pedig a rázogatás, vagy kevergetés. Nagyon fontos, hogy a lúg és a víz mozgatva legyen a lúgoldás során, mert ha nem tesszük, akkor a lúg nem oldódik fel, hanem összefüggő rétegként az edény alján marad. Így nem értük el a célunkat, nem került bele a lúg a vízbe, és nem lesz megfelelő minőségű a szappanunk, ha ezt az oldatot felhasználjuk.

Összefoglalóan a nátrium-hidroxid vagy nátronlúg nem egy hétköznapi anyag, bár külsőre a konyhasóra vagy a cukorra hasonlít, óvatosan és körültekintően kell vele bánni, mert veszélyes.

Minden lúg veszélyes?

A vízoldékony anyagok egyik tulajdonsága a savasság vagy lúgosság. Ezt mérjük a pH-val, erről itt olvashatsz részletesebben: https://www.emesemuhelye.hu/mi-az-ph-savak-es-lugok-szappankeszites-kemiaja/
Testünk lúgosítása ajánlatos: van, aki lúgos vizet iszik, van aki sok zöldséget eszik, amelyek megfelelően elkészítve elősegítik a vér megfelelően lúgos szinten tartását. Ezek az anyagok nagyon enyhén lúgos kémhatásúak. A szódabikarbóna és a szappan már kissé lúgosabbak, gyomorégésre használatos a szódabikarbóna, szappant is lehetne akár belsőleg is használni, viszont az íze nagyon pocsék.  Ha a méglúgosabb anyagokat vesszük szemügyre, akkor a mosószert, és a fehérítőt már semmiképpen nem javasolt megenni. Ezek már olyan mértékben lúgos anyagok, amelyek kívülről még érintkezhetnek a bőrünkkel, de belülről már nem. A nátrium-hidroxid, vagy nátronlúg pedig a leglúgosabb anyag, kívülről bőrre kerülve is súlyos károsodást okozhat. Ezért kell védőöltözetet viselni szappankészítés során.

A savakkal hasonló a helyzet: az egészen enyhén savas, étkezésre használt, szódától a citromleven és az eceten keresztül egészen szélsőségesen savas anyagokig juthatunk el a pH skálán, mint a sósav vagy kénsav, amit az akkumulátorokban használnak. A tömény kénsav bőrre kerülve szintén súlyos károsodást okoz, éppen úgy, mint a nátrium-hidroxid.

Hogyan készíts otthon szappant?

Ha beszerezted az összes alapanyagot, és eszközt akkor már csak jó receptre van szükséged. Meg némi utólagos információra:
– Az elszappanosodási folyamat órákig és napokig eltart, közben a szappanmassza hőt termel, ami fenntartja a reakciót. De ha a hőmérséklet túl magasra emelkedik a szappanmassza belsejében, (kb. 80-90 fok) akkor a szappanmassza szétesik, ahol ez a túlmelegedés bekövetkezett. Ha viszont a hőmérséklet egy bizonyos hőmérséklet (kb. 15-18 fok) alá csökken a szappanmasszában, akkor leáll az elszappanosodási reakció, azaz a szappan „megfázik”.
– Nem mindegy, hogy nagyobb tömbformába öntöd ki a szappanmasszát, amit 2-3 nap múlva felvágsz, vagy szilikonformába öntöd a szappanmasszát, amit már csak ki kell szedni belőle szintén 2-3 nap múlva.
– A szappankészítés sikere ugyanis a külső hőmérséklettől is függ. Télen a kis szilikonformákat takargatni kell, hogy a hőmennyiség, amit együtt a kis szappanformákban levő szappanmassza termel, ne vesszen el a hűvösebb szobában (ami kb. 20 fokos). Nyáron viszont a tömbformákra a nagy melegben nagyon vigyázni kell, hogy nehogy túlmelegedjenek. Mert ha túlmelegszik a szappanmassza, fázisszétválás következik be, vagyis mikor fölvágod a szappantömböt, a belseje lyukas lesz, amiből szétfolyik a lúgos víz és az olaj.
– Az ideális hőmérséklet az elszappanosodás során a szappanmassza belsejében kb. 40-60 fok, ha ehhez épest sokkal melegebb van, az nem jó, de ha sokkal hidegebb, az szintén nem jó.

Szappankészítési receptek

Tudnivalók:
– Szobahőmérsékleten szilárd növényi olajokból masszívabb, keményebb szappan készül, szobahőmérsékleten folyékony növényi olajokból pedig puhább.
– A kókuszvaj aránya nagyon fontos, NE legyen több, mint 25%, mert az igen magas kókuszvaj tartalmú szappanok száríthatják az érzékeny bőrt.
– Ha csak olívaolajból készítesz szappant, akkor az érési, száradási idő 3-6 hónap, míg megfelelő szilárdságúvá válik. Ezzel szemben csak napraforgó olajból nem érdemes szappant készíteni, mert nem eredményez jó minőségű szappant.

Pálmavajas recept:
túlzsírozás 5%, víztartalom 36%

250 g pálmavaj
250 g kókuszvaj
250 g olíva olaj
250 g napraforgó olaj
138 g nátrium-hidroxid
360 g ioncserélt víz

Pálmavaj mentes recept:
túlzsírozás 5%, víztartalom 32%

250 g kókuszvaj
300 g napraforgó olaj
450 g olíva olaj
136 g nátrium-hidroxid
320 g ioncserélt víz

Olíva olajos recept
túlzsírozás 5%, víztartalom 30%

1000 g olíva olaj
128 g nátrium-hidroxid
300 g ioncserét víz

Száradási idő: 3-6 hónap

Mielőtt nekifogsz a szappankészítésnek, érdemes egy tanfolyamra elmenni, ahol a gyakorlatban látod a technikákat. Sikeres szappankészítést kívánok!