Az összetevőkről

Az összetevők listája

Nagyon különböző árkategóriájú bolti krémet lehet kapni, legyen szó arckrémről, kézkrémről, szemránckrémről, vagy bármilyen másikról. A vásárlóban felmerül a kérdés, mi is az oka ennek? Tényleg annyival jobbak a méregdrága bolti krémek, mint a közepes vagy olcsó árkategóriájúak? És egyáltalán mi van bennük?

Az összetevők listája, ingrediens címszó alatt megtalálható a csomagoláson, ezt érdemes elolvasni. Sajnos, halandó ember nem túl sokat ért belőle. Segítségnek javaslom a krémmánia oldalt, egészen sok bolti krém összetétele és az összetevők magyarázata szerepel rajta, hiteles forrás.

Az összetevőket egyébként nagyság szerint csökkenő mértékben kell feltüntetni a gyártónak. Ez azt jelenti, hogy ami a lista elején áll, abból van a legtöbb. Szinte mindig a víz áll első helyen. Eddig jó. A víz után, még nagy mennyiségben jelen levő összetevő szokott lenni a bolti krémekben: a glicerin, ásványi olajok: paraffin (paraffin liquid), vazelin (vazelin alba), esetleg alkohol. Majd a sor végén a kisebb mennyiségben jelen levő összetevők szerepelnek, ezek az emulgeálószerek, sűrítőszerek, hatóanyagok, tartósítószerek.

A glicerin

Bánjunk csínján a glicerinnel

Az összetevők minősége mellett a mennyiség is fontos kérdés. Sok bolti kozmetikai krém összetevői között olvasható, hogy tartalmaz glicerint. A glicerin vízmegkötő tulajdonsággal bír, nagyon szereti maga köré csoportosítani a víz molekulákat, méghozzá nagyobb mennyiségben, mint saját maga. Mit jelent ez?

Ha van egy olyan terméked ami sok glicerint tartalmaz, (valamilyen krém, de a tusfürdőkbe is előszeretettel teszik!), tehát elöl van az összetevők listáján, akkor ennyi glicerinnek nem elég az a vízmennyiség, ami használat közben a bőrödre kerül. Ez a víz magában a krémben van, illetve a tusfürdő esetén ez a bőrödön levő víz; mert a glicerinnek ennél több kell, és képes bárhonnan vizet önmaga köré csoportosítani. Ez azt jelenti, hogy a nagy mennyiségű glicerin tartalmú bolti kozmetikai készítmények kiszárítják a bőrt, mert elvonják a vizet a bőr mélyebb rétegeiből is: az irhából, a bőraljából. Tehát hiába kenegeted magad ezekkel a bolti termékekkel, a bőröd egyre szárazabb és szárazabb lesz. Tehát a glicerin vízmegkötő képessége negatívan nyilvánul meg.

Nézzük a másik esetet, ha olyan terméked van, amiben kevés a glicerin tartalom (maximum 10%), akkor mi történik. Ennyi glicerinnek elegendő a használat közben a bőrödön levő víz, ezt mind be is tudja vinni a bőrbe, tehát vízmegkötő képessége pozitívan nyilvánul meg, a bőrödet hidratálja, puhává teszi. A bőr szárazságérzete csökken.
Konklúzióként elmondható, hogy bánjunk csínján a glicerinnel, ha krémet készítünk, illetve ha bolti vagy házi kozmetikai terméket vásárolunk, nézzük meg alaposan, hogy melyik helyen áll az összetevők sorában a glicerin, hiszen ezt a gyártónak csökkenő sorrendben kell feltüntetni a csomagoláson.

A kőolajszármazékok

A kőolaj gátol

Úgy tartják, hogy ami élelmiszer, és táplálja a testet, azt kívülről, a bőrödre is probléma nélkül használhatod. Például ha gyümölcsös zabkása volt a reggelid, és a maradékát az arcbőrödre pakolásként felviszed, akkor hidratáló és ránctalanító hatását fogod megtapasztalni.

A bolti krémekben viszont nem az ehető komponensek vannak túlsúlyban. Sőt, alig találsz bennük ilyet. Ha a krémed összetevők listáját elolvasod, és paraffint (paraffin liquid) vagy vazelint (vazelin alba) találsz benne, ez kőolajszármazékot jelent.

A kőolaj egy nagyon fontos vegyipari alapanyag. Nem egységes anyag, több ezer különböző vegyület egyvelege. Első lépésben ezeket választják szét egymástól. Így állítják elő a benzint, a petróleumot és a kerozint, a gázolajat, a kenőolajat, a pakurát (ezt még tovább alakítják) és a bitument.

A benzin, a kerozin, és a gázolaj üzemanyagok, a petróleumot régen világításra használták, a kenőolaj súrlódó alkatrészek kenésére szolgál, a pakurából többek között aszfaltot is gyártanak, és a bitumen is elsősorban útépítéseknél használatos anyag. De akkor hogy jön ide a kozmetika és a bőrápolás? Szorosan véve sehogy.

A kenőolaj (paraffin és vazelin) egyfajta zsírzóanyag, használják motorolajként, hajtóműolajként, fékolajként és a műszaki élet egyéb területein. Az, hogy gépeket és berendezéseket kenünk vele, az rendben van, de a saját bőrünkre kenni?

És nem csak arról van szó, hogy Te idegenkedsz tőle, ha belegondolsz, hogy mellesleg gyertyának jó a paraffin, hanem a legnagyobb probléma az, hogy a bőröd nem ismeri fel ezt a vegyületet. A bőrbe nem tud felszívódni, a bőröd felszínén marad, amíg le nem mosod. Mondhatnád, hogy akkor mégsem olyan rossz, ha nem tud felszívódni. De igen: a bőrt nem táplálja, nem pótolja az elvesztett zsiradékot, a bőr felszínén pedig, mint egy lerakódás, nehezíti a bőr légzését, nehezíti a bőr természetes megújulását is. Tehát nem ápol, hanem gátol.

Növényi olajok

Növényi olajok hatása a bőrre

Nagyon kevés bolti kozmetikai krém alapja növényi olaj. Általában nagyon kevés növényi olaj van a bolti krémekben. Van úgy, hogy egy csepp (!) mandulaolaj van egy tubusnyi krémben.
Miért jobb a bőrre a növényi olaj, mint az ásványi?

Egyrészt azért, mert megehető, és ami ennivaló, azt bátran magunkra kenhetjük. Másrészt azért, mert a növényi olajok (és az állati zsírok) részecskéinek felépítése nagyon hasonló a bőr védőrétegének szerkezetéhez. Ez azt jelenti, hogy ha ilyen zsiradékot magunkra kenünk, akkor a bőrünk ezt az anyagot felismeri, jól fel tud szívódni, ezáltal táplálja a bőrt, így pótolja az elvesztett zsíranyagokat.

Ha hidegen sajtolt olajat használunk, akkor a növényi olajoknak nemcsak zsiradékpótló hatása van a bőrünkre, hanem számos egyéb nagyszerű hatást érhetünk el. Felsorolunk néhányat a teljesség igénye nélkül:
– gyulladásgátló (sheavaj, ligetszépeolaj, szőlőmagolaj)
– regeneráló (búzacsíraolaj, sárgabarackmagolaj, olivaolaj)
– rugalmasító, ránctalanító (jojobaolaj, avokádóolaj, búzacsíraolaj)
– harmonizáló (jojobaolaj, sárgabarackmagolaj)
– faggyúmirigy szabályozó (csipkebogyóolaj, ligetszépeolaj).

Ha a kozmetikai krémedet magad készíted, és ha csak a legegyszerűbb növényi olajat (pl. extra szűz olivaolajat) használod, már akkor is sokkal jobb krémed van, mint akármelyik bolti készítmény, aminek ásványi olaj az alapja.

Különleges gyógyhatású növényi olajok: argán, tamanu, baobabolaj

Argánolaj

Különösen hatásos bőrfiatalító, ránctalanító hatású, gyorsan felszívódó olaj, feszesíti és rugalmasan tartja a bőrt. Antibakteriális és gyulladáscsökkentő, így a zsíros, pattanásos bőrre is javasolt a használata. A hajra is szokták pakolásként használni, mivel hidratáló tulajdonságának köszönhetően kiválóan táplálja a fénytelen, töredezett hajat, a száraz fejbőrt. Ezenkívül a körmökre is jótékony hatása van.

Tamanuolaj

Van egyfajta érdekes illata ennek az olajnak, nem igazán kellemetlen, inkább szokatlan, de ha megszokod, akkor részesülhetsz abból a nagyon sokrétű és fantasztikus hatásból, amit a tamanuolaj használata okoz. Bármilyen bőrre is használod, általánosan az igaz, hogy a bőr minőségét látványosan javítja.
– Az aknés, pattanásos tinédzser bőrre gyulladáscsökkentő, zsírszint optimalizáló. Így használatával kevésbé leszel pattanásos, aknés.
– Gyorsítja a sebgyógyulást, ezáltal a hegesedéseket halványítja, megszünteti.
– Ekcémás bőrre is nagyon jótékony hatású, vitalizálja és segíti a bőr megújulását.
– Pikkelysömörre is gyógyhatású, csökkenti és megszünteti a psoriasis okozta bőrelváltozásokat.
– Antibakteriális hatása miatt a köröm gombásodását is csökkenti, megszünteti, és a herpesz kezelésére is szuper.

Baobabolaj

A baobabfa több száz évig él, ezért szokták azt mondani, hogy a baobabfa termésének olaja az örök fiatalsággal ajándékoz meg minket. Hatása ránctalanító, bőrkisimító, növeli a bőr rugalmasságát, segíti a szövetek regenerálását. Száraz, érzékeny, és sérült bőrre is javasolt a használata.

Mindhárom olajra általánosságban az igaz, hogy nagyon fantasztikus bőrápoló bőrregeneráló és bőrkisimító hatásuk van. Használd magában a hidegen sajtolt olajat a bőrödre úgy, hogy egyszerűen csak rákenegeted, vagy készíts belőle magadnak egy krémet.

Mit jelent a hidegen sajtolt és mit jelent a finomított olaj?

Amikor a növényi részekből olajat préselnek, akkor nem csak az olajat „csavarják ki”, hanem vele együtt jön sokféle más vegyület is. Például színanyagok, illatanyagok, egyéb zsíroldékony vegyületek. Ezenkívül mindig van némi víztartalma a frissen préselt olajnak, ettől mindenképpen el kell választani, mert a víztartalomtól nagyon gyorsan megromlik az olaj, büdösödik, penészedik. A présolajat háromféleképpen tudják kezelni:

1. “Szűz étolaj”

Az olajat növényi alapanyagból tisztítás, (hajalás) és aprítás után mechanikus úton, préseléssel állítják elő. Az olaj kinyerése érdekében hőkezelés megengedett. Az olaj kizárólag vizes mosással, ülepítéssel, szűréssel és centrifugálással tisztítható. Olíva olajat állítanak elő így, színe sötétzöld, illata erős.

2. “Hidegen sajtolt étolaj”

A hidegen sajtolt étolajat növényi alapanyagból tisztítás, (hajalás) és aprítás után mechanikus úton, préseléssel állítják elő, hőkezelés nélkül. Az olaj kizárólag vizes mosással, ülepítéssel, centrifugálással tisztítható. Például napraforgó-, repce-, tökmagolaj kapható ilyen formában. Jellegzetes színe, illata van mindegyik hidegen sajtolt olajnak, hiszen a szín- és illatanyagok benne maradtak az olajban.

3. “Finomított étolaj”

A finomított étolajat növényi alapanyagból tisztítás, (hajalás) és aprítás után préseléssel és/vagy extrakcióval előállított olajat finomítják. Az finomított olaj szavatossági ideje jelentős mértékben megnövekszik, tehát tovább eladható a termék. Sem színe sem illata nem marad meg, a finomítás során kiveszik az olajból ezeket az anyagokat.

Mit jelent az extrakció?

Egy vegyületet adagolnak a préselt magokhoz, ez pedig a hexán. Így nagyobb hatékonysággal (20%-kal több!) tudnak olajat préselni. Mi is ez a hexán? A benzin egyik alkotórésze. Ezt írja róla a wikipédia: A benzin és olyan ragasztóanyagok alkotórészei, melyeket cipők, bőrök, és tetők ragasztásánál használnak. Oldószerként olajok extrakciójában, cipőtisztításban, bútor- és textilgyártásban alkalmazzák.

Ezt keverik össze az emberi fogyasztásra alkalmas növénnyel (napraforgó), hogy utána leválasszák a hexánt, majd még több lépésben finomítsák az olajat. Természetesen nem 100%-ban tudják a hexánt kivonni az olajból. Van egy határérték, ami alatt kell maradni a finomított olajok hexán tartalmának. Mert ez a hexán mégis egy veszélyes, gyúlékony anyag. Mi történik a visszamaradt hexános olajpogácsákkal, amiből már nem tudnak hatékonyan több olajat kipréselni? Ezt állati takarmányozásra használják fel, anélkül, hogy a hozzáadott hexántól megtisztították volna. Ez azt jelenti, hogy az állatoknak jó így is. Viszont a hexán a húsukban elraktározódik…

Térjünk vissza még egy percet a finomítás lépéseihez.

1. Vízzel nyálkátlanítják (hogy átlátszó legyen).
2. Lúggal savtalanítják (a szabad zsírsavakat távolítják így el).
3. Savval utónyálkátlanítják (és megkötik az esetleges maradék lúgot).
4. Kovafölddel színtelenítik (így a színanyagokat is kiveszik belőle).
5. Végül vízgőzzel szagtalanítják (a illat- és az ízanyagokat szüntetik meg benne).

MÁR KÉSZ IS VAN! Ugye milyen remek? Ez az eljárása minden extrahált és finomított olajnak. Például a reklámokban ajnározott Vénusz napraforgó olajnak is, amiről tudhatjuk, hogy „az étel lelke”.

Nem a kedvedet akartam elvenni az eddigi ételeidtől, hanem csak annyit, hogy tudd, mit teszel a serpenyőbe (és kensz a bőrödre). A döntést Neked kell meghoznod, hogy mit vásárolsz, és felelős döntést az összes háttér információ tudatában lehet csak hozni.

Emulgeálni vagy nem emulgeálni

Emulgeálószer, ami egyben tartja a krémet

Eddig azt néztük meg, hogy milyen főbb összetevők vannak egy krémben. Ezek a víz, glicerin, és az olajok. Ahhoz, hogy egységes krém legyen belőle, kell hozzá valamilyen emulgeálószer.

Mi is ez az emulgeálószer, amivel halandó ember nem szokott általában találkozni? Vagyis szokott találkozni, csak nem nevezik néven.

A víz és az olaj nem elegyednek egymással. Ezt láthatod is, amikor a húsleves tetején látod a zsírpöttyöket. A tej olyan anyag, amiben van emulgeálószer, ugyanis a tejben van zsír, és nagy része víz, mégis egységes anyag, tehát nem úszik a tejzsír a folyadék tetején. Ha állni hagyjuk a frissen fejt tejet, akkor egy idő után kissé elengedi az emulgeálószer az emulziót: felül a zsírosabb, alul a vizesebb rész gyűlik össze.

A természetben előforduló leginkább használatos emulgeálószer: a lecitin ami a tojássárgájában és a szójában is előfordul; felhasználják széleskörűen az élelmiszeriparban, nemzetközi megnevezése: E322.

A kozmetikai krémeknek azt a fajtáját, ami vizet és zsíros fázist is tartalmaz, emulziós krémnek hívják, ezekbe kell emulgeálószert tenni, hogy egységes krémed legyen. (Ha nem teszel, akkor a két fázis élesen különválik: ilyenek a felrázós bolti termékek, amiket használat előtt jól össze kell rázni.)

A krémek esetén nagyon sokfajta emulgeálószer használatos, ezek mind mesterséges anyagok, mert nincs az a természetes emulgeálószer, ami össze tudna tartani egy emulziós krémet. A házi készítésű krém lényegi eleme az emulgeálószer, mert ha nem megfelelően készíted (az alapanyagok, a hőmérséklet, vagy a keverés problémás), akkor szétesik a krémed.

Sűrítőszerek

Ezek az anyagok azért szükségesek a krémedbe, hogy megfelelő legyen a szilárdsága. Természetesen, ha sminklemosóról, vagy testápolóról van szó, akkor az az elvárás, hogy sűrűn folyósnak kell lennie. Ha viszont arckrémről, kézkrémről, vagy egyéb krémről, akkor pedig az, hogy a krém elég szilárd legyen, és ne folyjon ki a tégelyből.

Hogyan lehet azt elérni, hogy a krém ne folyjon ki a tégelyből?

Egyik lehetőség a méhviasz használata, ugyanis jól megszilárdítja a zsíros fázist. Igaz, hogy kissé nehézzé és nehezen felszívódóvá teszi a krémet. Gyógyító balzsamoknál szokták használni. Hátránya az, hogy van aki allergiás a méhviasz tartalmú krémekre.

Másik lehetőség a cetil-alkohol (vagy cetearil-alkohol) ezt házi készítésű és bolti krémekbe is egyaránt szokták tenni. Jó tulajdonságokkal rendelkezik: könnyen felszívódik, jól sűríti a krémet és bőrbarát.

Harmadik lehetőség maga az emulgeálószer, mert van olyan fajta, ami szilárdítja a krémet. Ha esetleg ilyen emulgeálószert használsz, amikor testápolót készítesz, akkor garantáltan beleszilárdul a krém a flakonba.

Negyedik lehetőség a gélesítők használata, ami a vizes fázist sűríti be.

„Kozmetikai” gélesítők

A gél vagy zselé mindenki számára ismerős anyag. Találkozol vele a pudingban, gyümölcszselében, kocsonyában, és a gumicukor elengedhetetlen része is. Lehet állati vagy növényi eredetű.

A zselatin (E 441 )állati eredetű, színtelen, szagtalan zselírozó anyag. Marha-, borjú- és sertéscsontból, inakból, valamint bőrből készül, az élelmiszeriparon kívül a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar kedvelt terméke.

Ha nem akarsz állati eredetű gélesítőt használni, akkor nagyon sokfajta növényi gélesítő közül lehet választani, ezek jó részét az élelmiszeripar is használja. Sőt otthon, mikor lekvárt főzünk, előszeretettel teszünk bele gélesítőt, azért, hogy jó zselés legyen.

1. Agar-agar (E 406) ez a vörös algából kivont gélesítő anyag.
2. Karragén (E 407) szintén a vörös algából vonják ki ezt a vegyületet is.
3. Guármagliszt (E412) A guargumit és a guárlisztet is a pillangósvirágúak családjába tartozó guarbab magjából állítják elő.
4. Xantángumi: (E415) ez egy természetes poliszacharid, melyet egy baktériumfaj, cukor erjesztése során keletkezik.
5. Szentjánoskenyérmagliszt (E410) Ezt a mediterrán térségben élő szentjánoskenyérfa magjából állítják elő.

Gélesítők kozmetikai hatása

Bármelyik gélesítőt használata mellett döntsünk is, széles körű és nagyon pozitív a kozmetikai hatásuk:
– bőrpuhítóak,
– hidratálóak,
– hűsítőek,
– nyugtató hatásúak.

A gélesítőket zselés krémekbe, kézápolóba, arckrémbe, pakolásokba, hajápolóba is használhatjuk. Használatukkal a krém gyorsabban felszívódik.

Hatóanyagok

A hétköznapi bolti krémekben nincs külön plusz hatóanyag. Enélkül is összeáll, és működőképes egy krém. Persze ha van benne, az nem baj, sőt, szeretjük. Nézzük meg, mik is lehetnek a hatóanyagok.

Házi készítésű krémbe a hatóanyag lehet valamilyen gyümölcs, vagy zöldség kivonata pl.
– hidratálóként: uborka, szőlő, paradicsom, gránátalma, meggy, eper, kivi;
– vitalizálásra: sárgarépa, csipkebogyó, narancs;
– érett bőrre: banán;
– pigment foltok halványítására pedig citrom.

A kiválasztott zöldség vagy gyümölcs levét felhasználjuk, és a folyadék egy részét helyettesítjük vele.

Ezenkívül tehetünk a krémbe egyéb anyagokat: pl. élesztőt zsíros bőrre, E-vitamint vagy C-vitamint antioxidánsként, vagy akár Q10-et is. Gyógynövények közül is széles a választék: pl. aloe vera, levendula, körömvirág, kamilla, édesgyökér vagy akár vadárvácska.

A bolti krémek között is nagyon széles a választék, hatóanyagként az előbb felsoroltak bármelyike lehetséges, vagy valamilyen vegyületet tesznek bele – ez általában növényi kivonatból származik – és ettől lesz hatásos.

Luxus krémek különleges összetevői között még akár cápaporcot vagy méhpempőt is megtalálhatunk…

Tartósítószerek

Parabének – akár 10 évnyi tartósítás

A krémekben szükség van valamilyen szintű tartósításra, hiszen nem egyből jut el a krém a felhasználóhoz, hanem akár hónapokig is állhat a boltokban a polcokon. Ezért olyan tartósítószert használnak a bolti krémekben, ami évekig, akár 10 évig is tartósítja azt.

A parabének hírhedt tartósítószerek. Káros hatásuk van a bőrre, néhány krémre már mostanában rá is írják, hogy parabénmentes.

Sokkal szolidabb tartósítás elég a házi készítésű krémeknek, mivel elkészítés után egyből felhasználjuk, nem kell hónapokig tárolni. Fenoxyetanol egy lehetőség, amit szoktak használni a házi készítésű krémekben. Ezenkívül a nátrium-benzoát is használható a krémek tartósítására, pont úgy, mint a befőttek vagy lekvárok házi eltevése esetén.

Tartósítószer nélkül – akár 4 napig

Ha egyáltalán nem akarunk tartósítószert használni, akkor a krémkészítésnél maximálisan be kell tartani a higiéniai előírásokat. Ilyenkor mindig hűtőben kell tartani a krémet, és csak spatulával lehet belenyúlni, így a készítéstől számítva akár 4-5 napig sem romlik meg.

Ha megromlik az emulziós krém, akkor megpenészedik. Ez nem visszafordítható folyamat, és ha elkezdett penészedni, akkor már nem tudjuk elhasználni a krémet, csak kidobni lehet.

Penészesedésre hatástalanok

Az E-vitamin és a grapefruitmag kivonat is antioxidáns, tehát az avasodási folyamatokat tudja gátolni a krémekben, de a penészesedésre teljesen hatástalan, pontosan úgy, mint ahogy az illóolajok, vagy a rozmaring kivonat. Tehát ezek közül ha bármelyiket is teszed a krémedbe, attól az még megpenészedik.

Bolti kozmetikai krémek, vagy házi készítésű krémek?

Melyiket válasszam?

A legfontosabb az, hogy mindig alaposan tanulmányozni kell az összetevők listáját. Érdemes ismerni azoknak a vegyületeknek a neveit, amelyeket jobb elkerülni akár a bolti, akár a házi krémekben:
– ásványi olajak: paraffin, vazelin
– parabének (többféle van)
– SLS (néha ez is kerül bele, erről más cikkekben olvashatsz)
– mesterséges színanyag
– mesterséges illatanyag
– alumíniumvegyületek, ha izzadásgátló dezodorról van szó

Azt, hogy melyik krémet választod a boltok polcairól, sok mindentől függ:
– okozott-e már bármilyen problémát valamelyik kozmetikum,
– a csomagolás, vagyis a termék külső megjelenése,
– mennyire vagy a megszokás rabja,
– mennyire befolyásolnak a reklámok,
– és természetesen, hogy mennyibe kerül.

Minden vásárlásnál az ember mérlegel, hogy melyik terméket vegye, melyik éri meg neki jobban minőség és ár szempontjából. A külsőleg egyformának tűnő termékek közötti eligazodást az INCI lista tesz lehetővé, mivel a különbség az összetevőkben rejlik.

Felhasznált irodalom: http://magyartermekek.uw.hu/ olajgyartas.html[/fusion_text]