Három ital, ami meghódította a világot

A kakaó

2. rész: A csokoládé nyomán

A csokoládé története

A mai gyerekek gyakran fordulnak szüleik felé ezzel a kérdéssel: „Van csoki?” és a szülők maguk is szívesen elfogyasztanak egy kis édességet. De hogyan lett az amerikai őslakosok keserű, de finom italából a világ minden táján kedvelt édesség? Ebben a cikkben erről szeretnénk ismertetőt adni.

 

Ahogy ezt már a cikk első részben írtuk, 1829-ben a holland Van Houten család szabadalmat nyert a kakaónyomógépre s kifejlesztette a kakaó szódával való kezelésének módszerét, miáltal a kakaóbabok íze enyhült s kevésbé keserű lett. A sikeresen bevált szabadalom tíz év után lejárt s azonnal indultak is a másolók a világ minden tájáról, hogy az újított csokoládé segítségével gazdagok legyenek. 50 éven belül, 1839-től napjainkig, az ismert világhírű csokoládé márkák közül szinte az összes már létezett is.

A csoki készítésének módja

A csokoládé tábla, ahogy ezt boltban lehet kapni, általában a következő eljárással készül. A kakaófa gyümölcsöket leszedik a fáról, a babokat a hüvelyből kiveszik s megszárítják, utána pörkölik, míg aranybarnák lesznek, megdarálják és a kakaónyomógép segítségével több mint a fele kakaóvajat kinyerik belőle. Így készül a holland kakaópor, amelyben maximálisan 22% kakaóvaj tartalom található. Ha ezt a port meghatározott mennyiségű kakaóvajjal újra összekeverik, már kész is a csokitábla, ahogy mi ezt ismerjük. A többi kakaóvajat eladják, ennek is sokféle felhasználása van, de erről majd a cikk harmadik részben.

Mogyorós csoki, tábla csoki, tejcsoki

1830-ban már piacra dobták a mogyorós csokoládét Svájcban, amit Charles Amedé Coehler készített először. 1847-ben viszont a csoki története jelentős fordulatot vett, amikor az angol Fry csokoládégyártó cég először a világon készített olyan étcsokoládét, amit már tábla formában kezdtek eladni, így született meg a csokitábla. 1875-ben a Nestlé cég alapítója, Henry Nestlé veje, Daniel Peter tejport kevert a csokoládéhoz, így készült el az első tejcsokoládé s elkezdődött az örökké tartó viaskodás az étcsoki s a tejcsoki táborok között. De ezzel az istenek eledelének – ugyanis így nevezték a maják – története még nem ért véget.

Egy véletlen folytán a csoki még finomabb lesz

1879-ben, legalábbis  így tartja a szóbeszéd, Rodolphe Lindt, a svájci Lindt csokoládéműhely tulajdonosa hazament a műhelyéből egyik este, viszont éjszakára bekapcsolva felejtette a csokoládékeverőt. Amikor másnap reggel ezt meglátta, először szinte dühbe gurult az elpazarolt sok értékes energia miatt, viszont azonnal belátta, hogy a csokoládé sokkal egységesebben volt megkeverve s finomabb volt az íze, mint eddig bármikor. Ennek a tapasztalatnak a nyomán jött létre a konsírozógép. A konsírozás a csokoládé készítés egyik a legfontosabb művelete, a minőségi csokoládékat akár 72 óráig is keverhetik. Sok gyártó egyedi konsírozógépet fejlesztett ki és szigorú titokban tartja ennek sajátosságait.

Fehér csoki

A fehér csokoládét (ami igazából nem is csokoládé) először a fent már említett Nestlé kezdte el árusítani, amikor rájöttek, hogy kakaópor kihagyásával, csupán kakaóvajat, cukrot s tejport összekeverve ugyanolyan jó, szobahőmérsékleten tárolható édességet lehet készíteni. A fehér csokiban viszont nincsenek már benne azok a kakaóporban található egészséges vegyületek – antioxidánsok – amit főként az étcsokoládé, de a tejcsokoládé is tartalmaz. Mindazok ellenére eléggé népszerű és olcsó.

Még több csoki

Mára már számos helyen előfordul csokoládé, nem csak önálló termékként, de süteményekben s egyéb édességek alkotó, sőt gyakran fő elemeként. A cikksorozatunk harmadik részében elmeséljük, hogy a kakaóvajat és a csokoládét hogyan lehet még felhasználni, pl. a kozmetikában, valamint részletezzük kakaó hatását testünk és lelkünk egészségére.