MESE

Vizek Anyja ajándéka

Történt egyszer, hogy késő este a faluból hazafelé vezető úton, egy paraszt ember ment el egy tó mellett. Látta ám, hogy ott valaki mosakszik a vízben. Haja hínárszinű zöld, ül a kövön és mosdik. Közelebb lép a paraszt s köszön illő módon.
– Jó egészséget Vizek Anyja.
Mert megismerte a vizek s a vizi teremtmények örző istennőjét, a Vizek Anyját.
Válaszolt is az asszony neki.
– Bizony szerencséd volt, hogy így köszöntöttél, különben pórul járhattál volna. Ezért fogd ezt a szappant, neked adom.
Ezzel megajándékozta az embert azzal a szappandarabbal, amivel önmagát mosta. Ezzel akármit megmoshatott aztán a paraszt ember, minden tiszta lett tőle, és élete végig sem fogyott el.

Népszokás szappanfőzéskor

Régen, Észtországban, amikor szappant főztek, égerfa virgáccsal ütöttek rá a főzőedényre, hogy más ember ne olvashasson rá ártó igéket a szappanra.
Mások szerint akkor ütötték meg fekete szinű ruhadarabbal meg égervirgáccsal, amikor a szappan szétvált.

Népi gyógymód szappannal

Pattanások vagy kelések esetén, amiről azt hitték, hogy a földből jött, gyakran ilyen gyógymódot alkalmaztak: vették egy szappant, s egy tál vizet. A vízre s szappanra először ráolvasták a miatyánkot, azután pedig a következő szöveget:
“Földapja, földanyja, földnénje, földbátyja, földnek aranyos királya, föld kegyes asszonya, add vissza a (gyógyítandó neve) egészségét.”
Utána még egy miatyánkot olvastak rá a mosóvízre és a szappanra (a biztonság kedvéért), és azután megdörzsölték a szappannal a problémás részt a bőrön.
Ez a hit azon alapszik, hogy a legtöbb bőrbetegséget, a földben lakó gonosz szellemek okozzák vagy pedig az történik, hogy tavasszal amikor a föld újra életre kel és életet lehel a növényekbe, az emberek a földön ülve olyan energiához jutnak, ami nem nekik való.

A szappanról, amivel ilyen betegségeket gyógyítottak, gyakran mesélik, hogy vöröses-tarka színű volt, mások szerint pedig, hogy ez nem más, mint a lucfenyőgyantás szappan.